Magazin

Blog

A sport jótékony hatásai - Miért érdemes már gyerekként sportolni?

A sportolás egészségügyi, jótékony hatásai ismertek - például nagyobb tüdőkapacitás, kevesebb ízületi panasz vagy az erősebb vázizomzat. Ebben a cikkben olyan szempontokat mutatunk be, melyekről kevesebbet hallani.

Léteznek ugye, a sportolás köztudott egészségügyi hatásai, amelyek elsősorban felnőtt és időskorban nyernek egyre nagyobb jelentőséget. Ilyen a fejlettebb érhálózat, a nagyobb tüdőkapacitás, az alacsonyabb nyugalmi pulzus, a nagyobb szellemi és fizikai állóképesség, az erősebb vázizomzat és kevesebb gerinc vagy ízületi panasz, vagy a megnövekedett csontsűrűségnek köszönhető mérsékeltebb törékenység. Ezek számomra közhelyszerű tények, de remélem, hogy aki nem a sportban dolgozik, az is többé-kevésbé tisztában van velük. Éppen ezért, ebben a cikkben inkább olyan szempontokról szeretnék értekezni, amelyekről kevesebb szó esik.

Kapcsolat a természettel

Egy korábbi, a kirándulásokról szóló cikkben már említettem a természettel való kapcsolódás jelentőségét. Illetve azt a véleményemet, hogy - főként a városi ember számára - a sport az egyik utolsó valódi kapcsolódási pont a természettel. Ez az a közeg, ahol egy-két extrém példát leszámítva, kontrollált körülmények között, de ki tudjuk annyira mozdítani a testünket kényelmes állapotából, ami már a természetbeni nehézségeket és azok túlélését szimulálja. A sport által meg tudjuk adni a szervezetünknek azt, amire évmilliók alatt kifejlődött és ez számos megmagyarázhatatlan frusztrációnkon, kétes kedélyállapotunkon, vélt vagy valós nyűgünkön enyhít. Zsigeri szinten hat.

Városi emberként a természetben való kikapcsolódásnak még nagyobb a jelentősége

Önismeret

Ugyanerre a gondolatmenetre felfűzve beszélhetünk arról, hogy a sportolás kiválóan alkalmas arra, hogy megismerjük az igényeinket és felfedezzük a képességeinket. A sportolás, ha úgy nézzük, kontrollált körülmények közötti próbálgatása annak, mit bír a testünk, meddig tudjuk hajtani magunkat, hogyan tudunk együttműködni vagy küzdeni másokkal, mennyire vagyunk kitartóak, hiszünk-e a fejlődésünkben, van-e egészséges önbizalmunk, ki tudunk-e kapcsolódni, tudunk-e önfeledten játszani vagy épp meg tudunk-e feszülni egy nehéz helyzetben. Sportágtól függ, hogy milyen mértékben és minőségben, de a sportolás kiváló lehetőséget nyújt önmagunk megismerésére, fizikai és pszichés szempontokból egyaránt.

Munkavállalói képességfejlesztés

Manapság hajlamosak az iskoláról, mint a munkavállalásra való felkészítés színteréről beszélni: a gyerekeknek azokat a skilljeit (!) kell fejleszteni, amelyek a munkaerőpiacon a legértékesebbek lehetnek. Ellenzem ezt a nézetet, de most belemegyek egy kicsit a játékba. A testnevelésnek és sportnak nem az a lényege, hogy minél szebb legyen a kismacskaugrásunk, tovább tudjunk fejen állni vagy gyorsabban másszunk kötélre. Ezek látszólag teljesen értelmetlen gyakorlatok. Azonban ha egy kicsit másként tekintünk rá, akkor beláthatjuk, hogy ezek azok a feladatok, amik önbizalmat, egyenes tartást, jó kiállást vagy határozottságot eredményezhetnek - mindez egy állásinterjún döntő lehet. 

Az iskolai tornaóra feladatai önbizalmat, jó kiállást adhatnak - ezek később jól jönnek akár egy állásinterjú során

Nem feltétlenül védem a hazai testnevelést, sok szempontból elavult, de a szülők és a társadalom is lehetne megengedőbb és támogatóbb egy kis szemléletváltással. A személyiség bizonyos területeinek alakulása és fejlesztése a sporton, a mozgáson keresztül a leghatékonyabb, ami ráadásul, ha jól szervezett és megfelelő körülmények között zajlik, rendkívül szórakoztató és örömteli lehet. Az iskola feladata az önállóan és kritikusan gondolkodó, a saját maga és környezete jól-létéért tenni tudó és akaró személyiségek formálása. Egy olyan közeg biztosítása amelyben ez a folyamat könnyen és sikeresen végbemehet. A testnevelésnek és a sportnak pedig ebben kiemelt szerep kellene, hogy jusson.

Közösségépítő erő

A sport gátlásokat old, és fontos csatornákat nyit meg két ember között. Amikor társaságban sportolunk, óhatatlanul olyan oldalát mutatjuk meg a személyiségünknek, amelyet a hétköznapok során takargatunk vagy csak udvariasságból visszafogunk. Ez a fajta őszinteség mindkét felet nyitottabbá és érdeklődőbbé teheti a másik iránt. Platónhoz kötik azt a mondást, hogy többet megtudhatsz másokról egy óra játék, mint egy év beszélgetés alatt. A sport, akkor is ha játékos, de akkor is ha küzdelmes - például egy teljesítménytúra során - sokat elárul az emberről. Magunkból is többet mutatunk és a másikat is jobban megismerhetjük, kialakulhat a bajtársiasság érzése és életreszóló barátságok köttethetnek. Nem tisztem megfejteni a pontos okát, de az biztos, hogy a sportnak rendkívül erős a szocializációs képessége.  

A sportnak közösségépítő ereje van

Lehetőség a felfedezésre

A rendszeresen sportoló embereknek van egy adu ász a kezében a hétköznapi kikapcsolódás, a hétvégi programok, vagy a vakációk tervezésekor. Számukra mindig ott kínálkozik a sportos, mozgalmas program lehetősége. Egyszerű, nagyszerű, örömmel és élményekkel teli. Ráadásul olyan helyekre is eljuthat az ember, amelynek élvezete egyre ritkábban adatik meg a tömegturizmusnak köszönhetően. Van egy személyes példám: tavaly nyáron a Balaton partjáról mindenféle tervezés és készülés nélkül elindultunk futni a vászolyi erdőbe. 20 perc után egy olyan mezőn kötöttünk ki, ahonnan a fél Balaton és a Tihanyi félsziget elképesztő látványában gyönyörködhettünk. Hűsítő nyáresti szellőben, lemenő nappal, néhány őzet leszámítva senki által nem zavartatva. Már-már giccses, de mindenképpen varázslatos élmény volt. Akkoriban egyáltalán nem futottam, a sportmúltamnak köszönhetően mégis szívesen csatlakoztam. Nagyon nagy kár lett volna ebből kimaradni.

Később nehezebb

Aki felnőttként fedezi fel újra a sportolás szépségét és örömét, vagy orvosi tanácsra muszáj belekezdenie, esetleg a saját lelkiismerete sanyargatja, az tudja, hogy mennyire kemény munka - mind lelkileg, mind fizikailag - a hétköznapokba illesztése és rendszeresítése, hát még a hosszabb távú fenntartása. Óriási előnyből indul és sokkal könnyebb a dolga annak, aki gyerekként kezdi, rendszeresen űzi és jóformán szünet nélkül viszi át a sportolást felnőtt hétköznapjaiba. Számára testileg és fejben is kevésbé megterhelő a folyamat. Érdemes tehát a gyermekek sportolását a jelentőségének megfelelően kezelni, fontos szerepet szánni neki és minél hamarabb belevágni.

Biró Botond, a Vektor SE alapítójának tanácsait olvashatjátok. A Vektor Sportegyesület egyik célja a 10 év alatti gyermekek sportolási szokásainak, testnevelésének megreformálása. A mozgás legyen elsősorban öröm és kikapcsolódás, a hangsúly pedig kerüljön át a versenysportról a szabadidősportra, hiszen ebben mindenki érintett, míg az előbbiben csupán egy szűk réteg!

Címkék:

Hozzászólások

(nincs még hozzászólás)