Magazin

Blog

El Camino - Indulás

Októberben vettem meg a repülőjegyemet, mit sem tudva az utazás részleteiről. Több mint fél éven keresztül érlelődött bennem a gondolat, hogy ideje lenne kimozdulni, elindulni, belevágni egy eddig teljesen idegen világba.

Mit is jelent a Camino? 

Jelent-e egyáltalán bármit? Érdemes-e definiálni? Megállja már a helyét, mint egyetlen szó? Rengeteg különböző gondolat juthat eszünkbe a Caminóról: zarándoklat, utazás, kirándulás, teljesítmény, összefogás, elengedés, szabadság, nomádság, idegenek, akik nem is azok igazán… Legerősebben a végtelen szabadság az, amit az út számomra adott.

Elindulni a legnehezebb! 

Hagyni, hogy a gondolat hasson rám, majd szépen lassan elfogadni, hogy egyre erősebb a vágy. Majd, amikor már sikerült elfogadni, hogy bizony-bizony mennem kell, akkor megvalósítani azt, – na ahhoz kellett a bátorság! Megvenni a repülőjegyeket, vagy kitalálni az utazás részleteit szinte elenyésző apróság. De persze valójában nem az, hiszen még sohasem vettem magamnak egyedül repülőjegyet. Sohasem kellett külföldön egyedül átszállnom repülőről buszra, buszról vonatra, vonatról vonatra, vonatról buszra. 

A kagylót és a túrabotot a francia oldalon szereztem be

Mit vigyek magammal, mit kell még beszereznem? 

Irány a Decathlon! Mit javasoltok, kedves sporttanácsadók? Minden szükségeset beszereztem? Mini hálózsák, puha de kicsi párna, pici törölköző....Nem lesz ez túl sok, túl nehéz, túl kevés? Hány kilós is lehet a táskám? Indulás előtti este jutott eszembe, hogy vonatjegyet nem vettem. Bármennyire is igyekeztem, nem lehetett teljesen tökéletes a felkészülés. Tömegközlekedés, zarándokfüzet, számtalan cikk, interjú, ajánlás… 
Minden szervezési feladatot, avagy a ráhangolódást összességében élveztem. Viszont elindulni, az volt igazán a kemény dió! A repülő ablakából kinézve megpillantottam integető szeretteimet, és akkor tudatosult bennem leginkább, hogy valóban elindultam. Innen már nincs visszaút, elindultam a teljes ismeretlenbe. 

Honnan-hová? 

Franciaországban tett le a repülő. Sajnos az idegennyelvek sosem voltak az erősségeim, így egy kis noteszba, szépen jegyzetelve írtam le magamnak minden átszállási, jegyvásárlási pontot. Viszonylag akadálymentesen jutottam el estére Saint-Jean-Pied-de-Portba, ahonnan a legnépszerűbb El Camino Francés indul. Útközben találkoztam egy magyar hölggyel, akivel nem csak az úticélunk volt közös, hanem néhány jóbarát is. Kicsi a világ… Valóban kicsi. Az egész út alatt olyan sok élményt gyűjtöttem, ami szerint beigazolódott, hogy mennyire. Azok az idegennek hitt franciák, spanyolok, dánok, angolok, amerikaiak, olaszok, koreaiak mégsem voltak annyira idegenek. Ugyan az volt a célunk. Ez az, ami innentől összekötött minket zarándokokat, utazókat, de elsősorban embereket.

Címkék:

Hozzászólások

(nincs még hozzászólás)