Magazin

Blog

Kezdjétek gyermekkorban a túrázást!

Meggyőződésem, hogy a gyermekkori élmények egész életre szólóan meghatározók. Azok, akiket gyermekkorban kirándulni visznek, hagyják, hogy, felfedezzék a természet szépségeit, felnőttként is szívesen kapcsolódnak ki ily módon. Sőt, azt gondolom, hogy nehéz felnőttként átlépni a komfortzónánk határát, ha gyermekkorban ezt nem tágították ki eléggé.

A természet csodaszer

Már kutatások is bizonyítják, hogy a természet, az erdő, a fák, a vizek, a fű, a virág boldogabbá és nyugodtabbá tesz. A tágra nyílt tér, a dús növényzet, a magaslatok stimulálják az agyat, növelik a kreativitást. Mentális hatásai mellett pedig a testünkre is jó hatással van. Erősíti az immunrendszert, segít a túlsúly ellen, javítja a vérkeringést és folytathatnánk a sort. A napjaink nagy részét mesterséges környezetben töltjük, négy fal között. Kevés gyermek olyan szerencsés, hogy erdei környezetben van az iskola, óvoda, ahova nap mint nap jár. 

Hagyjuk őket akár patakban is gázolni

Éppen ezért vigyük őket a természetbe, amilyen gyakran csak lehet! Tágítsuk ki számukra a teret, adjuk nekik a szabadság érzését. Hagyjuk, hogy feszegessék a saját határaikat, hagyjuk őket pocsolyában ugrálni, patakban gázolni, mezítláb túrázni, fűben ülni, mosatlan szedret, málnát, vadszamócát enni, eltévedni, megázni...

Akik ezeket az élményeket gyerekként nem élik át, mert vagy nem viszik őket, vagy nem engedik nekik ezeket a dolgokat, ők felnőttként már nehezen változtatnak ezen. (Persze kivételek mindig vannak.) Nem ülnek majd le például felnőttként a fűbe, mert bök, csikiz, koszos, bogaras és más hasonló szituációkban sem fogják magukat a természetben komfortosan érezni. Nem feltétlenül azért, mert fizikailag nem képesek rá, hanem mert azt a kényelmet szeretnék a természetben is megtapasztalni, amit a mindennapjaik során. De az erdő, a természet másról szól és megvannak a maga szabályai, törvényei és ezeket nekünk tiszteletben kell tartani. 

Felkészülés

Egy-egy kirándulás közösségi élményt is jelent a család számára, ami szintén szemlélet - és személyiségformáló mindannyiunk számára. 

Egy kisgyermek 2-3 óra alatt 7-8 km-t is képes gyalogolni különösebb megerőltetés nélkül, ha jól érzi magát és élményként éli meg a kirándulást. Útvonalat ennek megfelelően válasszunk. Segítségetekre lehet néhány korábbi írásunk, melyben túraútvonalakat ajánlottunk nektek. 

Fontos, hogy már kicsi korban legyen egy kis hátizsákja, amiben, ha nem is az összes cuccát, de azok egy részét már maga viszi. Vannak kifejezetten olyan gyermekhátizsákok, amik túrázásra, kirándulásra kiválóak. A hátuk kialakítása igazodik a gyermekek hátához, praktikus zsebekkel, rekeszekkel rendelkeznek és különböző űrtartalommal elérhető modellek vannak. 

Fél- egy napos kirándulásokhoz választhatunk kicsi, 5-10 literes hátizsákokat. 

Mit pakoljunk a hátizsákjukba?

Saját hátizsákunkba készítsük össze a legfontosabb dolgokat a túrához és tegyünk be tartalékba a gyereknek egy plusz pulóvert, esetleg egy tartalék zoknit. 

Közös élmény

Tegyük igazán közös élménnyé a kirándulást. Már az útvonalválasztásakor figyeljünk arra, hogy a gyerekek szeretik, ha van patak, vagy vár, vagy valami kilátó, de sokszor elég, ha vannak dombok, domboldalak, kisebb-nagyobb tisztások. 

Hagyjuk nekik felfedezni a körülöttünk lévő világot

Figyeljünk együtt az erdő lakóira, hallgassuk a természet hangjait, vegyük észre az állatok nyomait. Vigyünk magunkkal távcsövet, nagyítót. Közben észrevétlenül tanítjuk őket a természet és más élőlények tiszteletére, az erdőjárás írott és íratlan szabályaira. 

Játékosan megismertethetjük velük a turista jelzéseket, akár kis időre adjuk át nekik a túravezetői szerepet. :)  

A kirándulás végére kellemesen elfáradnak és tele lesznek új élményekkel, ismeretekkel. Bővül a tudástáruk, feltöltődik az élményraktáruk és kinyílik számukra a világ. 

Kellemes közös élményszerzést kívánok! 

Címkék:

Hozzászólások

(nincs még hozzászólás)