Elöljáróban felhívnám a figyelmet arra, hogy itt is ugyanúgy relatív az árak viszonya egymáshoz képest, mint mondjuk az autók, az ingatlanok, vagy egyéb értéktárgyak esetében, csak itt élőlényekről van szó. Ugyanígy, mi, emberek sem indulunk egyenlő esélyekkel, hiszen eleve meghatároz bennünket elég sok minden, amitől kinek könnyebb, kinek sokkal nehezebb eljutni A-ból B-be élete során.
Míg fontos szempont a küllem, a mozgás, a lovagolhatóság, a rossz szokásoktól való mentesség, és persze az egészségi állapot, vannak kiemelkedő szempontok.
Egy ló árát jelentősen befolyásolják az alábbi tényezők:
Papír
Vagyis a ló származása. Nem mindegy ugyanis, hogy apuanyu híres, nemzetközileg elismert ugróló, vagy díjló volt-e, melynek okán az utódtól hasonló teljesítményre való alkalmasságot várunk, vagy pedig egész életében az igát húzta reggeltől estig a Pista bácsi kedvenc munkalovaként. Hogy csak a két végletet említsük.
A származás egy dolog. Fontos, de nem a legfontosabb. Vegyük például a világ eddigi legeredményesebb díjlovát, Moorlands Totilas-t, aki évekig a világ élvonalában versenyzett lovasával, Edward Gal-lal, és csillagászati összegekért lehetett hozzájutni az örökítőanyagához. Majd nézzük meg, mi történt, miután eladták, és először a hatalmas elvárások miatt nem is volt egyszerű lovast találni rá, majd miután újra munkába vették, és balsejtelmeik beigazolódtak, a ló soha többé meg sem közelítette korábbi önmagát, minek következtében idén 4-6 ezer euroért is láttam már eladó csikóját.
Nem baj, ha az ember egészséges mértékű kíváncsiságot mutat egy ló származását illetően, de önmagában a származás még nem garancia semmire, nem biztos, hogy mindig a legjobb papír mögött lesz a legjobb ló, és örök igazság az is, hogy a papír - nem tud például ugrani.
Ugyanígy, ha versenyezni szeretnél, de nincs pénzed drága papíros lovat venni, nincs veszve minden. Pár százezer forintért - nem egyszerű -, de ki lehet fogni olyan lovat, ami hozzáértéssel, türelemmel, és több évnyi következetes munkával akár még a nagypályáig is eljuthat. A lényeg, hogy egészséges legyen, és az emberek többségének számít, hogy jóindulatot mutasson.
Egy valamit nem lehet megkerülni, és az a szakszerű kiképzés. Segítséget kérni soha nem szégyen, a megfelelő embert viszont szintén nem mindig könnyű megtalálni.
Lovasok, eredmények
Nem mindegy, hogy egy lovat ki lovagol, ki versenyez be. A legjobb lovasok által lovagolt lovak nagyon drágák, főleg, ha jó eredményeik vannak valamely szakágban. Azonban önmagában még ez sem garancia semmire. Nem egyszer láttam már, hogy külföldi tenyésztőtől, híres lovasok által kiképzett fiatal, nagyképességű ugrólovat vettek meg jóval szerényebb képességű lovasok, és természetesen 2-3 éven belül a ló nem ment többé sehová, szaknyelven fogalmazva "beállt, mint a szög."
Nagy hiba azt gondolni, hogy elég, ha jó pénzért megvesszük a drága lovat, ha nem vagyunk azon a szinten, az csak látszateredmény, és garantáltan nem fog sokáig tartani. A kudarc kudarc hátán pedig senkit nem visz előre. A Ferrari se való mindenkinek... Akkor már inkább egy idősebb, tapasztaltabb, vagy csak alapból jóindulatú ló éri meg, aki nem sértődik meg egy-egy feles távolságtól. Tőlük, általuk lehet a legtöbbet tanulni. De persze náluk is van egy határ, ők sem viselnek el mindent. Véleményem szerint, ha valami megéri a nagy összegeket, az a ló "szíve", úgymond, hogy mennyire segít a lovasának, ha baj van. Mert olyan nincs, hogy mindig minden száz százalékig klappol. Pepét pár éve négy millióért kérték. Párom nem adta. Azt mondta, többet ér a mosoly a versenyek után, és az, amit még tanulni lehet tőle. Igaza volt. Igen, nálunk fog megöregedni, és nem, nem baj.
Kor
Egy ló ára élete során optimális esetben egy szabályos görbét mutat. Fél évesen, választáskor viszonylag olcsón meg lehet venni, de akkor még abszolút nem tudni, hogy mi lesz belőle, plusz tartani kell több évig, mire el lehet kezdeni a kiképzését. Egy részről jó, mert tudod, hogy mi történt a lóval, nem jöhet ki utólag annyi rejtett, eltussolt sérülés, trauma, további előny, hogy bizonyos dolgokhoz ebben a korban is hozzá lehet szoktatni, mely a későbbiekben nagy előny lesz számára. De ha egy lovad van, nem feltétlenül vállalod be, hogy három évig nem lovagolsz.
A ló ára akkor ugrik meg nagyban, amikor már használatba lehet venni, és ezt követően kb 9-10 éves koráig növekszik a fent felsorolt szempontok függvényében. Élvonalbeli lovaknál ez későbbre tolódik, és a tenyészérték további szempont lehet, mely kortól független. Ezt követően kezd el csökkenni a ló ára, majd idős korban, 17-18 évesen és afelett már - a befektetett munkához viszonyítva - szinte jelképes összegért lehet hozzájutni.
Képzettség
Avagy, mennyit tud a lovacska. Induljunk el a hobbiló kategóriától. Hobbi célra párszázezer forintért lehet találni megfelelő, egészséges, belovagolt lovat. Fontos tudni, hogy egy nyers ló mindig sokkal olcsóbb, ez azonban könnyen visszaüt, mert a megfelelő szintű kiképzéshez valóban érteni kell, és nagyon könnyű elrontani. Vagy nem feltétlenül elrontani, csak nem kihozni a lóból azt, ami képesség szempontjából benne lehet. A kiképzés során az ár is emelkedik, míg egy "kész" lóért mélyen a zsebbe kell nyúlni. Persze itt számít az is, mi az a plafon, amire a ló képes.
Példának okáért olyan lovat, ami megy már egyhúszon, de nincs benne a nagypálya, alsó hangon kétmillió forint körüli összegért találni. Ez egy baráti ár, ha valaki eladni akarja a lovát, és nem árulni. Ez az abszolút amatőr, és a gyerek kategória versenyzés szempontjából, innen csak felfelé kúsznak az árak. Hogy megnézzük a másik végletet is, volt szerencsém egy német élvonalbeli ugrólovas istállójában eltölteni egy kis időt, még amikor külföldön dolgoztam. Úgy bocsátottak utamra: mész a millió eurós lovakhoz, nagyon figyelj oda. Először nem hittem el, de valóban erről van szó. Nemzetközi szinten, nagy nevű lovassal, nagypályán, eredményesen versenyző, jó származású, fiatal lovak. Egymillió eurótól felfelé. És ők ugrólovak. A díjlovak akár kétszer annyiba is kerülhetnek...
Ezért nem lehet két mondattal elintézni
Szinte elképzelhetetlenül széles skálán mozognak az árak, minden relatív, és minden mindennel összefügg. Még egyszer mondom, élőlényről van szó, nem egy sorozatgyártott autóról, ezért érdemesebb árkategóriákról, sávokról beszélni, amellett, hogy minden ló annyit ér, amennyit valaki hajlandó megadni érte, és az árak is pillanatok alatt változhatnak akár egy versenyeredmény, vagy egy váratlan életesemény hatására.
Emellett számít még az is, hogy optimális esetben az ember bevétele az évek során növekszik, ezzel párhuzamosan pedig sajnos a türelme csökken. Amit egyszer végigcsinált egy lóval, nem biztos, hogy szívesen végigcsinálja még egyszer, max akkor, ha ez a hivatása, vagy nincs más lehetősége.
Fotó: Hajdú Kriszta
Hozzászólások
(nincs még hozzászólás)