Magazin

Blog

Miért nem lesz elegendő kerékpár a Decathlonokban?

Az elmúlt hetekben, hónapokban egyre-másra jelentek meg a világhálón különböző cikkek, tényfeltárások a COVID-19 okozta gazdasági, kereskedelmi nehézségek kapcsán, amely több más szektor mellett a kerékpáripart is erősen érintette.

Az életünket kétségtelenül jobban, szervesebben befolyásolta a vírus jelenléte és terjedése, mint az azt megelőző évtizedekben bármi más. Változtatnunk kellett a szokásainkon, a bevett napi rutinunkon, az életvitelünkön - alapjaiban kellett új stratégiát választania az egyes embernek és talán nem túl nagy szó: az emberiségnek is. 

2021 nem a megszokásaink éve lesz, a kerékpárpiacon biztosan nem. Nyakunkon a Húsvét, maga a nagybetűs kerékpár szezon a kereskedelemben. Ennek ellenére a megszokott széles választéknak: színeknek, modell palettának nyoma sem lesz. Miért nem tudjuk majd megvásárolni azt a kerékpárt (a gyermekünknek), amit korábban kinéztünk? Erre keressük a választ.

2021 nem a megszokásaink éve lesz - a kerékpárpiacon biztosan nem.

Ok és okozat. Boncolgassuk együtt!

A kerékpár forgalmazók világában: nagy- és kiskereskedők között derült égből a villámcsapásként látott napvilágot a hír valamikor 2020 tavaszának végén, nyarának elején, miszerint a korábbi termékválasztási és rendelési metódusokat nem fogják tudni lekövetni a gyártók. Nem lesz annyi kerékpár amennyire szükség van. A csapokat elzárták. Vagy meg sem tudták nyitni?

Történt ez egy olyan piaci környezetben, amikor a kerékpározásnak egyre nagyobb és nagyobb felfutása volt. Ha csak Magyarországot vizsgáljuk: a boltok, nem létfontosságú egységek első bezárásakor a kormányzat üzenete is az volt és most is az, hogy kifejezetten ajánlott a szabadban sportolni (futni, kerékpározni, kirándulni kezdtek el azok is, akik korábban nem űzték ezeket a sportokat). A piac kinyílt, az igények növekedni kezdtek. A nagyobb városokban csökkent a gépjármű forgalom, nőtt a kerékpározók, a kerékpárral munkába járók száma. Az új helyzetben egyre több étterem változtatott az üzletpolitikáján, áttért a kiszállításra. Mindenütt megjelentek a bringás futárok. A kormányzat e-bike támogatási pályázatot írt ki. Ráadásul a médiában is egyre több hasábot kaptak a kerékpársporttal kapcsolatos cikkek. Az elmúlt években sztárok születtek, mint Valter Attila vagy épp Vas Kata Blanka, és a legkomolyabb csapatok jelzik részvételi szándékukat az előttünk álló Tour de Hongrie-ra is, Magyarország legnagyobb és legnézettebb országúti kerékpárversenyére. Tökéletes alap környezet. Megszületett a kereskedők számára legidillibb helyzet: nincs az a kerékpár, amit nem lehet eladni.

A nagyobb városokban csökkent a gépjármű forgalom

De mi történt a  gyártósorokon és a szállítmányozásban? Miért kell szembenéznünk egy abszurdnak tűnő helyzettel, ha minden más adott?

Ahogy azt kérdésemre a magyarországi Decathlon ellátási vezetője, Poller Bence válaszolta:  “Kár csak a COVID-ra fognunk a kialakult helyzetet, bár igaz, hogy ez volt a kiváltó ok. Az ok-okozatiság sokkal fontosabb tényező a megértésben. Gyakorlatilag 8 hétre leálltak a gyártósoraink az első lockdown idején, ez pedig egy úgynevezett “üvegnyak-effektushoz” vezetett. A gyártás hosszú hónapokkal, akár egy egész évvel előre megkapja azt a mennyiséget, amit gyártania kell (a Decathlon esetében ez világszerte körülbelül 1500 áruház igényeit jelenti). A termékek innen tengeri szállítmányozással, konténerekben a különböző kikötőkbe kerülnek, majd onnan osztják el az egyes kontinentális raktárakba azokat. Itt jön a képbe az “üvegnyak-effektus”. A termékek a kontinentális raktárakból az áruházi fogyás függvényében indulnak el. Ha az eladási szám magas, sok termék ürül ki a raktárakból, ezáltal hely szabadul fel, ha alacsony, a készletforgás megreked. A lockdown idején volt olyan állapot, amikor 1500 áruházunkból 1200 zárva tartott - tehát 80%-a az üzleteknek világszinten nem üzemelt. A raktárak telítődtek, nem tudtak már terméket fogadni, ezért azok a kikötőkben, konténerekben “várakoztak.”

A különböző világpiaci helyzettel foglalkozó oldalakon már az elmúlt év végén szárnyra kaptak azok a hírek, miszerint az üres konténerek gyakorlatilag elfogytak a szállítmányozásból. A kereslet-kínálat egyensúlya felborult. Valódi verseny alakult ki ezekért a szállítóeszközökért, ami nem meglepő módon egyre feljebb srófolta a szállítási árakat. Mindez pedig természetesen a termékek áremelkedéséhez is vezet rövid-középtávon. Ezt már a saját bőrünkön is érezhetjük mindannyian.

A vásárlói igények exponenciálisan növekednek, szinte napról-napra

A globális képről most fordítsuk a tekintetünket újra a Decathlon és a tárgyunk felé. Mit tapasztaltunk mi? Milyen nehézségekkel néztünk és nézünk szembe nap, mint nap? 

Ahogy azt korábban említettem, közel két hónapon át álltak a gyártósoraink, köztük a kerékpároké is. 800 000 darab kerékpár esett ki ebben az időszakban, ezek nem kerültek gyártásba és nyilvánvalóan az üzleteinkbe se. Az újraindulást követően természetesen megtörténtek a szükséges lépések, melyek a helyzet kiegyensúlyozásához nélkülözhetetlenek voltak: a kerékpár márkáink negyedével növelték a gyártási kapacitásukat, ezáltal sikerült a kieső gyártás nagyobb részét visszahozni. A kihívás ugyanakkor megmaradt, hiszen a vásárlói igények exponenciálisan növekednek, szinte napról-napra a piacon.

A következő 3 év kulcsfontosságú időszak lehet, ki hogyan tud reagálni a szereplők közül? A Decathlon látva többek között az Európában tapasztalható hatásokat úgy döntött, hogy számos gyárat telepít az öreg kontinensre 2021-2023 között: Olaszországba, Portugáliába és Romániába is. Utóbbi várhatóan a legnagyobb ilyen európai üzem lehet. 

Emellett egy, a vásárlóink számára szemmel látható stratégiai célú változtatás is született: alapjaiban megváltoztak az áruházaink bemutatóterei. Jóval kevesebb kerékpár érhető el fizikailag az üzletekben, a legtöbb modellből csupán kiállított darabot találni. Talán furcsán hangzik, de ennek egyértelműen a jobb elérhetőség a célja. Az eladásaink jelentős részét áruházi munkatársaink hathatós segítségével az online csatornára irányítjuk, és az áruházak helyett a raktárakból szolgáljuk ki az igényeket. Ezáltal mindenki ugyanakkora eséllyel, földrajzi helyzettől függetlenül tudja megvásárolni a kerékpárját - legyen az egy magyar vagy éppen francia vásárló.

Áruházaink bemutatótermeiben jóval kevesebb kerékpár lesz elérhető, a vásárlói igényeket a raktárakból szolgáljuk ki

A kialakult helyzet egyértelműen felhívta a figyelmet az ellátási lánc sérülékenységeire, gyenge és fejlesztendő pontjaira - köztük az említett üvegnyak-effektusra, az erősen Ázsiára összpontosuló gyártási folyamatokra, valamint a vásárlói szokások gyökeres megváltozására: az online vásárlás egyre növekvő térnyerésére. Mind a kereskedők számára, mind - természetesen - a vásárlóknak nehezen értelmezhető és emészthető a helyzet: elfogadni, hogy valami nincs, miközben az elmúlt években megszoktuk a “van”-t. Gyökeresen új helyzet jött létre, melyhez foghatóban a piac egyetlen szereplőjének sem kellett helytállnia korábban.

Ha szívesen hallgatnátok még információkat a helyzettel kapcsolatban, ajánlom nektek ezt az idevágó Kontra podcast-et, melyet Grósz Béla és Bognár Thommey műsorvezetőkkel vettünk fel még januárban.

Címkék:

Hozzászólások

(nincs még hozzászólás)