Magazin

Blog

Rebelle, a vargány-ÁSZ: mecseki gombászás kutyával

A kutyás szarvasgomba keresés már komoly hagyományokra tekint vissza, megvan a maga kiképzési metodikája, vizsgarendszere, és a gyűjtés szabályai. Mi viszont ilyen rebellisek vagyunk, és valami egészen másba fogtunk. Szigorúan hobbi gombászás próbálkozások tapasztalatai következnek!

Bár az erdőt régóta járjuk a kutyákkal, a gombászás egy új szenvedély, kedvesem fertőzött meg vele. Az első sikerélmények - és a szalonnás sült vargánya elfogyasztása - után függő lettem, és mivel úgyis mindig kutyákkal kódorgunk, a 2-3. alkalom után már elkezdtem gondolkozni, hogy lehetne őket is bevonni a mókába.

Nem etetünk ingyenélőket :)

A munkakutya az munkakutya. Ő keresi a lehetőséget, hogy megfeleljen, nekem pedig praktikus, ha mindezt hasznosan teszi. Az, hogy adott esetben milyen ökörségre tanítom, neki teljesen mindegy, a lényeg, hogy segíthessen. Ezen a vonalon elindulva Rebi az ügyeletes ruhaszedő teregetéskor: amit elejtek, ő a kezembe adja. És igen, amikor ilyen rém cuki, akkor néha direkt vagyok topa, de sokszor tényleg pratikus, hogy a leesett zokniért nem én hajoldozok. Ha pedig már adott a személye és a kompetenciája, adta magát, hogy megpróbálom bevonni a gombászásba is.

Semmi komoly, just have fun

Nincs tapasztalatom keresőmunkával, és Rebelle-t sem azzal a céllal fogtam munkára, hogy profit faragjak belőle. A célunk nem volt több, mint szórakozni és esetleg némi extra gomba találásához használni a jószágot. Nem is vettük véresen komolyan, amolyan vagy lesz belőle valami, vagy nem alapon kezdtem kitanítani az állatot. Természetesen még a segítségével sem léptük túl a megengedett elhozható gombamennyiséget. Sajnos :)

 Szép nyári vargányát talált

Egy új feladat, egy új érzék

Mindenki tudja - ha másból nem, hát netes áltudományos megosztásokból - hogy a kutyák orra mennyivel érzékenyebb a miénknél. Arról viszont már kevesebb szó esik, hogy többségük nem célirányosan használja a szaglását. Saját kutyáimon látom, hogy az elveszett labdát csak a legvégső esetben próbálják orral megtalálni, míg sietnek, addig csak szemmel pásztáznak. Így gyakorlatilag arra is figyelnem kellett, hogy a kutyát egy olyan érzékeszervére fogom érzékenyíteni, amit eddig nem, ill. alig használt. Egyfelelől sejtettem, hogy itt is szemmel próbálkozik, másfelől számítottam rá, hogy pikk-pakk kifárad majd. Mindkettő bejött. 

Nettó találat: ő látta meg előbb, majd jelezte :)

 Abból főzöl amid van: jutifalat, klikkszó, formálás

A formálás mikéntjével nem szeretnék most foglalkozni, akit jobban érdekel, olvasson utána. A lényeg, hogy semmi vezényszó, semmi force, csak jutalmazás, ha olyat tesz, amit várok tőle. Így a gombára tekintéstől indultunk, amit - a rutinos klikkeres Rebelle - hamar továbbvitt orral érintésig. Mindehhez egy kicsit csúnyább, öreg vargányát használtunk, amit a túra elején leltünk. Mivel nagy értékű - és finom - a vargánya, ezért nem akartunk ehető minőségűt feláldozni a kutyának, visszagondolva viszont lehet, hogy ezzel a magunk dolgát nehezítettük...

Meglepően gyorsan haladtunk

Először formálással rájött, hogy a gomba orral érintése a cél, majd gyakoroltuk ugyanezt úgy, hogy a szeme láttára kicsit arréb helyeztem el a gombát a földön. Elsőre is lelkesen szaladt, hogy érintsen, a következőre pedig már kapott egy parancsot is hozzá: "gomba!". Így a következő lépés már egy olyan küldés volt, ahol nem látta hol a gyakorló gombánk, ám így is hamar megtalálta, stabilan jelezte. Néha kicsit belelendült, és lecsípte a gomba kalapjának tetejét - megpróbálta megfogni és átadni nekem- de erről hamar lemondott. Mire idáig eljutottunk már eltelt 15-20 perc, és ismervén a kutya képességeit, nem is akartam ennél többet tőle. Ám a gombászás tovább folytatódott. 

A teríték

 Abból főzöl amid van: jutifalat, klikkszó, formálás

A formálás mikéntjével nem szeretnék most foglalkozni, akit jobban érdekel, olvasson utána. A lényeg, hogy semmi vezényszó, semmi force, csak jutalmazás, ha olyat tesz, amit várok tőle. Így a gombára tekintéstől indultunk, amit - a rutinos klikkeres Rebelle - hamar továbbvitt orral érintésig. Mindehhez egy kicsit csúnyább, öreg vargányát használtunk, amit a túra elején leltünk. Mivel nagy értékű - és finom - a vargánya, ezért nem akartunk ehető minőségűt feláldozni a kutyának, visszagondolva viszont lehet, hogy ezzel a magunk dolgát nehezítettük...

Meglepően gyorsan haladtunk

Először formálással rájött, hogy a gomba orral érintése a cél, majd gyakoroltuk ugyanezt úgy, hogy a szeme láttára kicsit arréb helyeztem el a gombát a földön. Elsőre is lelkesen szaladt, hogy érintsen, a következőre pedig már kapott egy parancsot is hozzá: "gomba!". Így a következő lépés már egy olyan küldés volt, ahol nem látta hol a gyakorló gombánk, ám így is hamar megtalálta, stabilan jelezte. Néha kicsit belelendült, és lecsípte a gomba kalapjának tetejét - megpróbálta megfogni és átadni nekem- de erről hamar lemondott. Mire idáig eljutottunk már eltelt 15-20 perc, és ismervén a kutya képességeit, nem is akartam ennél többet tőle. Ám a gombászás tovább folytatódott.

A "beetető" nyári vargányák még a Mátrában, isteni finomak voltak!

 Természetesen nem gombászunk ész nélkül!

A gombákat minden esetben elvisszük bevizsgáltatni! Bár már nagy biztonsággal ismerjük fel a kedvenc vargányáinkat, nem kockáztatunk. Mostanra pedig apróra vágva, kiszárítva, befőttes üvegben várják a sorsukat.

Hozzászólások

(nincs még hozzászólás)