Magazin

Motiváció

Renáta Bense

Mióta az eszemet tudom, állat- és természetbolond vagyok. Sokáig macskás emberként gondoltam magamra, de a szánhúzókutyák régóta a szívembe lopták magukat a különleges, farkasos küllemükkel.

A kutyákhoz való kötődésem általános iskolásként erősödött meg, amikor is az állandó csúfolódások, támadások célpontjává váltam. Bár rengeteg rossz emlékem van arról az időről, hogy amikor lehetett elbújtam a világ elől, otthon is a szobámba zárkózva és számítógép előtt töltöttem a legtöbb időmet, és a személyiségemben ma is hordom ezeknek a nyomait, valahol hálás is vagyok, hiszen néhány interneten megismert barát ismertetett meg a kutyakiállítások világával és elhatároztam: nekem kutya kell és szibériai huskyt szeretnék! Nehéz volt meggyőzni a családot az ötletről - hiszen számukra kétséges volt, hogy a megfelelő fajtát választottam-e, hiszen nem vagyok aktív, ami a sportolást illeti, és egy igencsak mozgásigényes fajtát választottam ki magamnak - ami egyébként nem volt véletlen. Szerettem volna olyan kutyát, akivel sokat lehet, sőt kell a szabadban lenni, hogy végre kimozduljak. Ezek után még némi balszerencse által eltelt 2 év, átkerültem középiskolába, jobb irányba fordult minden, mire aztán az első kutyám, Wayne megérkezett hozzám. Akkor még sportolni nem szerettem volna, csak túrázni, sétálni és kiállításokra járni - ennek az oka az volt, hogy futni nem szerettem, biciklizni meg 12 évesen próbáltam megtanulni, több-kevesebb sikerrel, fogathoz egy kutya kevés volt, a rollerezés pedig nem igazán fogott meg. De aztán, bármilyen furcsa is - egy időben elkezdtem arról álmodni éjszakánként, hogy együtt biciklizünk - és ekkor elkezdődött minden. Wayne viszont bár hűen elkísért az edzésekre, nem találta meg magát a sportolásban, így azóta már bővült a falka egy fekete kislánnyal, Mangával, aki viszont ízig-vérig sportkutya. Naponta 2 séta mellett szezon alatt (ősztől tavaszig) hetente 3-4 de akár 5 alkalommal is kimegyünk terepre futni, biciklizni vagy fogatozni, és már rengeteg barátra is szert tettünk a környéken és a versenyeken. Rendkívül élvezzük a közösen töltött időt, a természet közelségét és azt, hogy mikor kint vagyunk, nem számít más, csak hogy együtt vagyunk, hogy csak Mi vagyunk.

Hozzászólások

(nincs még hozzászólás)