Magazin

Blog

Tájoló, iránytű: Hogyan is kell használni?

Mióta elindultak a blog tájfutással foglalkozó fejezetei, többször is megkaptam már a kérdést: « OK jól van, de hogyan kell használni egy tájolót, iránytűt? » A következő cikkben ebben szeretnék nektek segíteni!

Mi a tájoló legfontosabb előnye a számunkra?

Ahogy korábban írtam már róla, a tájoló egy tájfutó alapvető felszereléséhez tartozik. Az alakja, színe, gyorsasága, stabilitása alapján sokféle kinézetet kaphat, azonban egy dolog mindegyikben közös: megmutatja, merre van ÉSZAK (vagyis, hogy pontosabban fogalmazzak a mágneses Észak, az ábrán a 2. ponttal jelölve).

Tájoló használata
 1. Földrajzi Északi-sark 2. Északi mágneses sark 3. Északi földmágneses sark 4. szárazföldektől legtávolabb eső pont

A lényeg a lényeg, egy tájoló sokszor nagyon hasznos tud lenni! :)

Na de melyek egy tájoló, iránytű részei általában?

Tájoló használata

Mm beosztás: itt tudtok távolságot mérni, mint egy klasszikus vonalzóval. Illetve pont emiatt a pontok összekötésére is szoktam használni, ha például tollal és papírral tervezek pályát magamnak.

Aránymérték: a térképek különböző méretarányokban készülnek. A 300-as tájoló alapvetően túrázásra készült, így itt 50000-es és 25000-es méretarány van feltüntetve. Ez azért hasznos, mert ha mondjuk 25000-es méretaránnyal készült a térkép a kezünkben, nem szükséges számolgatnunk, rögtön látjuk a pontos távolságot. (Egyébként 1 cm a térképen a valóságban 25000 * 1 cm, azaz 250 m).

Nagyító: értelemszerűen működik.

Mágnestű: ez az, ami megmutatja az Északot. Ebben az esetben pirossal jelölve.

Irányvonalak: hasznos a navigáláshoz, hogy összehangoljuk a térképünket és az iránytűt.

Szelence: forgatható, ennek segítségével lehet például irányszöget (azimut) lemérni.

Szóval ha már tudjuk, mit tartunk a kezünkben, és mi mire való, akkor itt az ideje megtanulni használni!

Tegyük fel, hogy A pontban [Start] vagyunk és B pontba [Cél] szeretnénk eljutni. Fontos, hogy biztosan el tudjuk magunkat helyezni a térképen (ehhez hasznos ismerni az egyes térképjeleket, szimbólumokat, ezekről majd egy későbbi posztban írok részletesebben).

Ezután helyezzük vízszintesen a tájolót a térképre. Azért fontos, hogy vízszintesen, mert ha ez nem történik meg, azt iránytű egyes tájolóknál elakadhat a szelencében, és nem kapjuk meg a helyes irányt.

Ezután, ha olyan tájolóval rendelkezünk, forgassuk el a szelencét, hogy a benne lévő irányvonalak pontosan párhuzamosak legyenek a térképen jelölt Észak vonalakkal. Általában a térképek Északra vannak tájolva, ami azt jelenti, hogy az északi irány a térkép felső szegélye felé mutat, vagyis álló helyzetben a térkép bal és jobb oldali szélével párhuzamos az északi irány.

Ha ez megvan, elemelhetjük a térképről a tájolót és vízszintesen haladva az iránytű által jelzett irányban fogjuk megtalálni a keresett B pontot.

Íme a vizuálisoknak képekben:

Emellett érdemes folyamatosan követnünk a mozgásunkat a térképen, adott esetben egy kézben tartva a tájolót és a térképet, mert ez sokat segíthet abban, hogy folyamatosan kontrolláljuk a helyes irányt. Erre találták fel az úgynevezett ujjra helyezhető tájolókat, amely segítségével kényelmesen tudjuk egy kézben tartani a térképet és a tájolót túra vagy például futás közben.

Nagyobb túra vagy verseny előtt érdemes gyakorolni, akár egy korábbi térkép, akár például a Google térképek segítségével kisebb etapokban.

Remélem, így már érthetőbb a tájoló használata, de természetesen ha kérdésetek van, kommentben tudjátok jelezni.

Jó gyakorlást kívánok és jó sportolást!

Címkék:

Hozzászólások

(nincs még hozzászólás)