Vinnay Patrícia

Az életemnek célt és igazi értelmet adó, abszolút „flow” érzést a nyeregben és a lovak mellett találtam meg.

 Frissen érettségizett, a pályaválasztás küszöbén álló budapesti fiatalként viszonylag szokatlan dolog szembesülni azzal, hogy egy igen erős gimnáziumból kikerülve a slágerszakok, a „kikövezett út” és egy sokat ígérő, ám mégis konfekcióélet helyett a lelkem inkább egy sokkal nehezebb utat szeretne választani. Állatok mellett, távol addigi otthonomtól…

 

Hallgattam rá… Elhagytam a fővárost és egy vidéki lovasiskola kollégiumába költöztem, ahol húsz évesen újrakezdtem mindent. Tartottam a lovaktól és hülyén állt a kezemben a vasvilla. Viszont mindennél jobban AKARTAM. A szobámba zárkózva bújtam a lótémájú könyveket és tudtam, hogy jól döntöttem. Persze megkérdezték, hogy mit is keresek itt tulajdonképpen. Ha ember egy ilyen környezetben ugrik neki az egyetemnek, eleinte nem biztos, hogy köztiszteletnek fog örvendeni. Ha azt mondom kemény volt, semmit nem mondtam…

 

Azóta eltelt tíz év, tele tanulással, munkával, tapasztalatszerzéssel, minden létező lovas munkakörben. Hosszú, göröngyös út vezetett el nagy szerelmemig, a díjugratásig. Ma már, diplomával, és öt lovas végzettséggel a hátam mögött, regisztrált díjugrató edzőként a világ is másképp fest… Látom, mi minden van mögöttem, és azt is, milyen rengeteg tanulnivaló vár még rám. Saját magamon érzékelem, hogy ahhoz is hosszú évek tapasztalatára van szükség, hogy az ember egy reális önképpel rendelkezzen. Amit ma a cégnél csinálok, az a szakmámnak, és a kereskedelemnek egy igen szűk keresztmetszete, melyben igyekszem minél inkább kiteljesedni.

 

Szabadidőmben rengeteget olvasok, és írok, valamint saját lovam mellett szeretek felülni fiatal lovakra, általuk igyekszem folyamatosan képezni magam. Megszerzett jó és rossz tapasztalataim egyetlen percét sem cserélném el, hálás vagyok mindenkinek, aki ehhez bármikor bármit is hozzátett. Személyesen a győri áruházban találkozhattok velem.

A szerző cikkei